Az emlős nagyragadozók hosszútávú védelmének megalapozása Magyarországon

 

 

Témavezető: Szemethy László

Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

2100 Gödöllő Páter Károly u. 1.

 

LIFE Nature téma

LIFE00NAT/H/7162

 

Az első nyertes magyar LIFE Nature pályázat

   

 

A projekt résztvevői (itt)
Aktualitások (itt)
Miért pont a nagyragadozók? (itt)
Letölthető ismeretterjesztő anyagok (itt)
Kapcsolatfelvétel (itt)
Bekapcsolódási lehetőségek a programba (itt)
Publikációk (itt)
Kérdőív a nagyragadozók monitoringjáról (itt)
Kérdőív a kárenyhítés lehetőségeiről (itt)

 

 

 

 

 


A program céljai: Sokakban felmerülhet a kérdés: A farkas és a hiúz is védett, sőt, fokozottan védett állat Magyarországon: Mi a célja ezen felül ennek a védelmi programnak?

Az, hogy egy állatfajt védetté/ill. fokozottan védetté nyilvánítanak, csupán az emberi által célzottan rájuk irányuló veszedelmet hivatott korlátozni. Mivel azonban a vadon élő állatokra nem csak ez az egyféle, hanem számos más közvetlen vagy közvetett veszélyforrás hat, ezeket nemcsak jogszabályi védelemmel, de azok betartatásával, illetve a minél teljesebb körű, hatékony védelem érdekében egyéb eszközöket bevetve is intézkedni kell. Lásd rövid távú célok (itt)

Az elsődleges cél - általánosságban megfogalmazva - a farkas és a hiúz megtelepedésének elősegítése, stabil állomány kialakítása az ország területén.

A legsürgősebb intézkedések megfogalmazása és végrehajtása mellett azonban szükség van a program hosszútávon előretekintő céljainak pontos megfogalmazására is. E célok kitűzése után ezen, mint egy vezérfonal mentén haladva egyszerűbben és körültekintőbben tervezhetők a további intézkedések és szükséges vizsgálatok. Lásd hosszú távú célok (itt)

 

A program feladatai: A célok kitűzésével párhuzamosan meg kell fogalmazni a célkitűzések megvalósításához szükséges elvégzendő feladatokat is. Vannak feladatok, melyek egy-egy intézkedés bevezetéséhez teremtik meg az alapokat, ezek az egyszeri, előkészítő feladatok (itt), és vannak több évre szóló, rendszeresen végzendő feladatok (itt).

 

A program első eredményei: Mivel a program 2001-ben indult, néhány feladat már befejeződött, illetve néhányból rendelkezésre állnak az első részeredmények. Részletek (itt)


 

Rövid távú célok

 

A védelem tudományos megalapozása: Az első lépés mindenképpen a ténylegesen veszélyeztető tényezők számbavétele, hatásmechanizmusuk tanulmányozása. Meg kell ismerni és fel kell tárni a fajok környezeti igényeit, mozgáskörzetük nagyságát, állományuk nagyságát az ország területén.

A szabályozás és a hatósági munka egységesítése és szigorítása: 2001 májusában fokozott védelmet kapott mindkét faj. A védelem kimondása és leírása azonban sajnos nem elegendő, még mindig az illegális kilövések jelentik a legfőbb veszélyt a hazai farkas és hiúzállományra. Ennek visszaszorítása érdekében szükség van a jogszabályok hatékonyabb betartatására, valamint a büntetések lehetőség szerinti szigorítására is.

A farkas védelem személyi hátterének kiépítése: A minél hatékonyabb intézkedések kivitelezéséhez szükség van egy szakértői hálózat kiépítésére, melynek tagjai kétes esetekben jogosultak eldönteni a keletkezett kárról, hogy azt farkas ill. hiúz okozta-e avagy sem. A lehetséges károkozás jövőbeni rendezésére szükséges egy rugalmasan és gyorsan működő kompezációs rendszer kiépítése. Ez utóbbi kiépítése, valamint a vadgazdálkodók, és természetvédelmi szakemberek közötti viszony rendezése az FVM jóváhagyásával és felügyelete mellett történik.

Ismeretterjesztés és tudatformálás: A farkas és a hiúz /és nagy általánosságban a ragadozók/ általános megítélése a nagyközönség körében jellemzően negatív. A kialakult „ordas farkas” képen változtatni kell. Ennek eszköze elsősorban nevelés.

Nemzetközi kapcsolatok kialakítása: Mivel az állatok elterjedése az arra alkalmas körülmények előfordulásához igazodik, nem veszi figyelembe az országhatárokat. Magyarországon az Északi-középhegység szerves egységet alkot a Kárpátokkal, ahonnan - feltehetőleg - a visszatelepülő egyedek érkeznek. Keresni kell tehát a kapcsolatot szomszédos területek szakembereivel is.

ugrás a feladatokhoz (itt)

ugrás az eredményekhez (itt)


 

Hosszútávú célok

 

A védelem háttér adatainak bővítése: A hatékony védelem kiépítéséhez aprólékosan ismerni kell a faj speciális környezeti igényeit. A tudományos kutatások eredményeire támaszkodva a tervezett védelmi intézkedések pontosíthatók illetve a visszajelzések ismeretében - ha szükséges - módosíthatók. 

A hazai populáció stabilizálása: A területhasználati adatok alapján lehetőség nyílik a nagyragadozóvédelmi területek kijelölésére, a területeken a veszélyeztető tényezők kiszűrésére.

A hazai populációk utánpótlásának biztosítása: Az idetelepülő állatok nagy része - feltehetőleg - Szlovákia területéről érkezik. A stabil állományok kialakulásának elősegítése érdekében biztosítani kell az állatok számára ezeknek az utánpótlási útvonalaknak a zavartalanságát. Ez útvonalak ismeretében kialakítható a szükséges ökológiai folyosó rendszer az utánpótlás lehetőségének biztosítása.

A farkas társadalmi helyzetének javítása: A rövid távú célok között megfogalmazott oktatási- ismeretterjesztési munkáknak folytatódnia kell. A tömegtájékoztatás mellett azonban fel kell mérni az általános rossz megítélés kialakulásának okait, a lehetséges konfliktusok forrását. A farkas, ill. hiúz lakta területeken élő gazdálkodók számára működésbe kell hozni egy kompenzációs ill. támogatási rendszert az esetleges károkozásból származó gondok enyhítésére.

ugrás a feladatokhoz (itt)

ugrás az eredményekhez (itt)


 

Egyszeri feladatok

 

A farkas és a hiúz fajvédelmi tervének elkészítése Magyarországon nem létezik fajvédelmi terv a védett emlősökre, a farkas és a hiúz fajvédelmi tervének megírása a LIFE pályázat egyik első feladati közé tartozik. A terv sorra veszi a korábbi előfordulásokat, a faj magyarországi védelmi helyzetét és a veszélyeztető tényezőket. Ezek alapján védelmi feladatokat fogalmaz meg  rövidtávra (2-3 év), közepes időtartamra (4-6 év) és hosszútávra (7-10 év).

A fajvédelmi tervek kidolgozásakor elsődleges szempont, hogy az érintett különböző érdekcsoportok /természetvédelem, vadgazdálkodás/ állami és társadalmi szervei egyaránt ismerjék meg és fogadják el a védelmi koncepciót. A feladatok tervezését végző szakértői csoport tagjait a Környezetvédelmi Minisztérium, a Földművelődésügyi Minisztérium munkatársai valamint társadalmi szervezetek: WWF Magyarország, Országos Vadász Kamara és a SzIE VMI kutatói alkotják. A fajvédelmi terv célja, hogy egységes koncepciót alakítson ki a farkas (Canis lupus) és a hiúz (Lynx lynx) védelmére a hazai természetvédelem és vadgazdálkodás területén, elősegítse a törvényi védelem szigorodását.

A feladat első eredményei itt

 

A terepi monitoringban résztvevő szakemberek felkészítése A természetvédelemben dolgozó szakemberek nagy gyakorlattal rendelkeznek a terepi munkákban, ám ritka  az, aki a nagyragadozókhoz is ért. A felkészítés során meg kell tanulniuk a fajok ökológiai igényeit és élőhelyhasználatát, a terepi kiképzés során pedig a fajok különböző jeleit /nyomaik, csapáik, ürülékük, vizeletük, prédáik stb/ felismerését.  

A kiképzés célja, hogy az állományok felmérésére indított monitoringrendszer résztvevői biztosan felismerjék a fajok jelenlétére utaló nyomokat és így biztos előfordulási jelentéseink legyenek. Ezek alapján nyomon lehet követni a fajok terjeszkedését, igazolni lehet a stabil populációk meglétét, nem utolsó sorban igazolhatóvá válnak a két faj egyedei által okozott károk, illetve az illegálisan elejtett egyedek maradványai is.

 A feladat első eredményei itt

 

Kárbecslési és kompenzációs rendszer kidolgozása: Míg a nagyragadozók védelme jogilag jól meghatározott, addig a kompenzációs rendszer gyakorlati részletei még nem készültek el. Mivel a társadalom érzékeny a nagyragadozókkal történő konfliktusokra, szükséges kidolgozni a kompenzáció részletes szabályait, gyakorlati módszereit.

A nagyragadozók illegális elejtésének egyik fő oka, hogy a vadgazdálkodók és az állattenyésztők tartanak az esetleges károkozástól és ezáltal próbálják megelőzni azt. A kompenzációs rendszer egyrészt felméri mekkora károkat okoznak valójában ezek a ragadozó fajok, másrészt megjelöli a kárfelmérés és a kompenzáció megállapításának módszerét. Az intézkedések bevezetésével a vadgazdálkodók szemlélete átformálódik és elfogadják  a területükön a nagyragadozókat, mint szükséges állatfajokat, amelyek a természetes ökoszisztémáknak elengedhetetlen részei.

A feladat első eredményei itt

 

Farkas és hiúz adatbázis létrehozása: Az intézkedések tervezéséhez nélkülözhetetlen a visszatelepülés részleteinek pontos ismerete (pontosan mikor és minek hatására kezdődött a visszatelepülés?, mennyire függőek vagy függetlenek a hazai állományok a szomszédos országok állományaitól?, milyen sebességgel milyen útvonalakon zajlik a visszatelepülés?) A tájékozódás azonban sokszor nehézségekbe ütközik, mivel eddigi tudásunk a farkas és a hiúz visszatelepülésével kapcsolatban csupán szórvány megfigyeléseken alapszik. A század közepéig alig van információ e két  faj jelenlétéről az országban, csak az 1980-s évek elején tapasztalható jelentős állománynövekedést követően kerültek a figyelem középpontjába.

Az információhiányt ellensúlyozandó a múltra vonatkozó adatgyűjtés során igyekeztünk az összes lehetséges információforrást igénybe venni. A különböző forrásból származó információk megbízhatósága azonban más és más lehet. Az adatok összevetésekor ezért megbízhatóságuk alapján más-más kategóriába soroltuk a bejövő adatokat. Külön kategóriába kerültek a szakemberek megfigyelései, az utólag ellenőrizhetetlen amatőrök megfigyelései, és megint külön a bizonyítható kilövések.

A feladat első eredményei itt

 

Nemzetközi kapcsolatok kialakítása: A határmenti populációk vizsgálata, és a jövőbeni rádiótelemetriás vizsgálat zökkenőmentes lebonyolítása érdekében keresni kell a jó munkakapcsolat kialakítását a határ szlovák oldalán élő és dolgozó szakemberekkel. Egy összehangolt monitoring felállítása és működtetése, egy közös adatbázis kiépítése sokban elősegítheti a határmentén élő populációk közötti kapcsolat tisztázását.

A feladat első eredményei itt


 

Rendszeresen végzendő feladatok

 

A farkas és a hiúz előfordulásának kérdőíves felmérése: A VMI-n már korábban is folyó postai kérdőíves állományfelmérés módszerének lényege, hogy a küldött kérdőívek kitöltésével a vadásztársaságok elnökeinek, fővadászainak vagy vadászmestereinek kell válaszolni saját területüket illetően a különböző védett és vadászható fajok állományának alakulásáról.

A módszer előnye, hogy viszonylag gyorsan és olcsón lehet nagy területről áttekintő információt kapni a fajok aktuális elterjedéséről. Az ilyen módszerrel gyűjtött adatok minden esetben összehasonlíthatóak és megbízhatóak. Az évenkénti rendszeres felmérés hivatott a többi vizsgálat eredményeit alátámasztani ill. ellenőrizni.

A feladat első eredményei itt

 

A farkas és a hiúz előfordulásának terepi monitoringja: A kérdőíves felmérés áttekintő jellegű adatai mellett szükség van a terület közvetlen terepi vizsgálatára is. Az eddigi terepi vizsgálatok eredményei azonban sok esetben nem összehasonlíthatók, mivel sokszor függenek az azt végző személy szaktudásától, a vizsgálatra szánt időtől, és egyéb körülményektől.  A program keretében indított terepi vizsgálat épp ezért egységes módszerek alkalmazásával, szakemberek által kivitelezett monitoringprogram indul a nagyragadozók által rendszeresen látogatott területeken. /jellemzően az Északi-középhegységben/

A vizsgálat rendszeresen, szinkron módon folyik évente hat alkalommal,  minden évben január, február, április, július, október, és december hónapok 15.-hez legközelebb eső hétvégéjén. A vizsgálat során a résztvevőknek egy egységes jegyzőkönyvet kell kitölteniük (VI. melléklet), mely minden esetben az adott terület térképével van kiegészítve. A jegyzőkönyvben feljegyzésre kerülnek a talált életjel (talpnyom, prédamaradvány, ürülék, kaparás, szőr stb.)  tulajdonságai és az észlelés körülményei, a térképen pedig pontosan bejelölhető a talált nyom helye. A jegyzőkönyv és az egyéb dokumentáció /fénykép, gyűjtött minta/ a VMI-n kerül elemzésre.

A feladat első eredményei itt

 

Farkas és hiúz egyedek rádiótelemetriás nyomonkövetése: Az állatok számára alkalmas élőhelyek feltérképezéséhez ismernünk kell a számukra feltétlenül szükséges környezeti feltételeket, ezért mindenképpen az állatok által választott élőhelyek tulajdonságainak elemzéséből kell kiindulni. Ennek alapja a monitoringrendszer eredményeinek ilyenirányú elemzése.

Ez az általános vizsgálat azonban nem fedi fel azt, hogy a vizsgált tulajdonságok közül melyek a fontosak adott állatfaj szempontjából, ill. azt, hogy a vizsgáltakon kívül mi jöhet még számításba az állat számára a terület kiválasztásakor. Ezek feltárásához részletesebb vizsgálatra van szükség. Részletesebb vizsgálatra az egyedi nyomkövetésen alapuló rádiótelemetriás technika alkalmas.

A rádiótelemetriás vizsgálat során az állatokat egy egyedi jelet sugárzó rádiós nyakörvvel szereljük fel, melynek segítségével annak pillanatnyi tartózkodási helyét és aktivitását lehet nyomonkövetni. Íly módon ki lehet deríteni, az adott terület mely részeit használja szívesebben az állat, mikor, hol, mennyi ideig tartózkodik, melyek azok a részek, amelyeket kedvel, melyeket kerül el.

A feladat első eredményei itt

 

Oktatási és ismeretterjesztési tevékenység A nagyragadozók visszatelepülésének egyik nagy problémája az egyre terjedő turizmusból fakadó emberi zavarás valamint a népi-, néprajzi hagyományokon alapuló általános rossz megítélés. Ennek lehetőség szerinti felszámolására, ill. átformálására az érintett területen tábla hívja majd fel az arra járók figyelmét a két faj lehetséges jelenlétére, bemutatja amit a két faj ökológiájáról, biológiájáról tudni lehet, valamint felszólít az együttműködésre. A turisták általános tájékoztatása mellett a VMI munkatársai csatlakoznak a Magyarországon működő zoopedagógiai továbbképzésbe is, különböző ismeretterjesztő táblák lesznek láthatók az állatkertekben is.

A rossz megítélés megváltoztatására szükség van az érintett terület erdő- és vadgazdálkodói körében is, mivel ezek az emberek határozzák meg az említett területek erdő- és vadvédelmi kezelését. Ez utóbbi pedig nagyban befolyásolhatja a nagyragadozó fajok elterjedését, megtelepedését. Ugyanakkor viszont ezeket a gazdálkodókat érinti elsősorban e nagyragadozók esetleges károkozása. Ennélfogva ezekben a körökben még nagyobb szükség van a tudatformálásra, hogy ne a nagyragadozók kiirtása legyen a vadgazdálkodók célja, hanem lássák be és fogadják el, hogy a nagyragadozók természetes és nélkülözhetetlen részét képezik egy egészségesen működő ökológiai rendszernek.

A feladat első eredményei itt

 

A kutatási téma internet honlapjának elkészítése és karbantartása Az általános ismeretterjesztésben egyre nagyobb jelentőséggel bír az internet. A program legfrissebb eredményeinek bemutatása mellett lehetőség nyílik a két faj ökológiájának és biológiájának bővebb bemutatására is az érdeklődők számára.

 


 

A program első eredményei

 

Farkas és hiúz fajvédelmi terv elkészítése: A két faj védelmének részletes terve elkészült, csupán a hivatalos elfogadás késik. Ennek fő oka, hogy Magyarországon egyenlőre nincs bevett gyakorlata a fajvédelmi tervek kidolgozásának és elfogadásának, így eleddig nincs törvényesen meghatározva az illetékes hatóság, illetve tisztviselő, aki jogosult lenne a tervek elfogadására, és a megfelelő formában való kihirdetésre.

részletek itt

 

A monitoringban résztvevő szakemberek kiképzése: Ez az akció –értelemszerűen – még a monitoringrendszer indulása előtt befejeződött. Ettől fogva csupán évi egyszeri alkalommal rendezünk találkozót a résztvevők számára, ahol alkalmuk nyílik kicserélni tapasztalataikat, összegezni az eddigi eredményeket, ill. betanítani az esetleges új tagokat. A találkozóktól azt reméljük, hogy ezzel is növelhető a monitoringrendszer hatékonysága.

részletek itt

 

Kárbecslési és kompenzációs rendszer kidolgozása: A nagyragadozók megjelenésével párhuzamosan felmerülő probléma az általuk okozott kár lehetősége. A kompenzációs rendszer kidolgozása EU integrációs követelmény. A magyar törvényalkotás rendelkezik a védett állatok okozta kár megtérítésének lehetőségéről, de a végrehajtás, és a kárfelmérés részleteit nem tisztázza. Az intézkedés menetének mielőbbi rendezése azért is fontos, mert alapvető eltérés van az érintettek körében az EU és Magyarország között. Európa nyugati felében a nagyragadozók leginkább a háziállatokban (azaz magántulajdonban) okoznak kárt, míg Magyarországon inkább a vadászható fajokban (a vad az állam tulajdona). A vadgazdálkodónak származhat kára a nagyragadozók megjelenéséből (pl. esetleges vadásztatási nehézségek miatt), de kompenzációt törtvény szerint nem igényelhet, mivel a vad nem az ő tulajdona. A VMI ezt az ellentmondást próbálja kompromisszumos megoldással feloldani.

részletek itt

 

Farkas és hiúz adatbázis kialakítása: A VMI által létrehozott GIS alapú adatbázis képes számontartani és nyomonkövetni a farkas és a hiúz elterjedését Magyarországon, segítségével az általuk használt terület tulajdonságai is vizsgálhatók. Ha szükséges, az adatbázis tetszőlegesen bővíthető, múltbeli és a jelenre vonatkozó adatokkal egyaránt. A program kezdete óta mintegy 400 nagyragadozó megfigyelést és/vagy észlelést sikerült összegyűjteni a XX. század kezdetétől napjainkig.

részletek itt

 

Farkas és a hiúz elterjedésének vizsgálata postai kérdőíves felméréssel: Mivel a VMI-nek már nagy gyakorlata van a kérdőíves felmérések lebonyolításában ez a program zökkenőmentesen megy. A kérdőíveket eddig 2002 és 2003-ban küldtük ki. A válaszadási arány 40 % körüli. A felmérés eredménye jól illeszkedik az 1987 óta folyó hasonló felmérések eredményeihez.

Ezek szerint a nagyragadozók jellemzően az Északi-középhegység területén fordulnak elő. A farkas rendszeresen előfordul a Zemplénben, és Aggtelek környékén, valamint néha megjelenik a Bükkben is. Ezenkívül több-kevesebb rendszerességgel felbukkan az ország déli részén a Duna-Tisza közén, ill. a Dráva síkon. A hiúz előfordulása az Északi-középhegységre korlátozódik. Megjelenése sokkal szaggatottabb, rendszertelenebb, sokszor bizonytalan. A felbukkanása a Börzsöny, Zemplén, Aggteleki karszt térségére jellemző, de jelezték más a Bükkből, ill. a Mátrából is.

részletek itt

 

A farkas és a hiúz terepi monitoringja: A VMI egy egyszerűen működő terepi monitoringrendszert épített ki az Északi-középhegység területén. A rendszer jelenleg 33 útvonalból áll, és 25 szakembert (jellemzően természetvédelmi őröket) foglalkoztat.

A monitoringrendszer eredményei többé-kevésbé egyeznek más felmérések eredményeivel. A fő elterjedési terület az Északi-középhegység. Pontosabban a farkas az Aggtelek, Zemplén, és a Bükk régiót látogatja rendszeresen. A populáció igen kis létszámú, de többé-kevésbé stabilnak tekinthető ezen a részen. A hiúzról csak nagyon szórványos adatok állnak rendelkezésre. A monitoringrendszer hatékonyságának növelése érdekében a VMI egy új programot indított, melynek során az énekesmadarak elhagyott fészkeiben található szőrszálak mikroszkópos vizsgálatával és azonosításával próbálja nyomon követni az állatok előfordulását.

részletek itt

 

Rádiótelemetriás vizsgálat: A rádiótelemetriás vizsgálat folytatásához az első lépés az állatok befogása. A VMI jelenleg is mintegy 15 ládacsapda, és 50 lábfogó hurokcsapda segítségével törekszik az állatok befogására. Eleddig több mint 4000 aktív csapdaéjszaka áll a hátunk mögött, de egyenlőre nem tudtunk hiúzt, vagy farkast fogni, és jelölni. A csapdázás sikerét valószínűleg döntően befolyásolja a populáció igen alacsony létszáma. Az eredménytelen csapdázás helyett a VMI más módszerekkel próbálja vizsgálni a két faj elterjedését az országban.

részletek itt

 

Ismeretterjesztés, tudatformálás: A VMI szándéka szerint minden lehetőséget kihasznál a program eredményeinek minél szélesebb körű terjesztésére. A WWF Magyarország közreműködésével több mint 10 szakmai összejövetelt rendezett vadgazdálkodási és természetvédelmi szakemberek részére, illetve számos egyéb rendezvényt bonyolított le hasonló céllal mindennapi emberek számára is. Plakátokat és táblákat helyeztünk ki az érintett területeken a helyi lakosság informálására, részt vett a zoopedagógiai képzésben. A tevékenységek hatására a témával kapcsolatban több, mint 60 média kommentárt mondhat magáénak.

részletek itt

 

Nemzetközi kapcsolatok kiépítése: A VMI munkatársai folyamatos kapcsolatot ápolnak a szomszédos országok hasonló témán dolgozó szakembereivel. A VMI a program kezdete óta 5 nemzetközi konferencián (beleértve az "Európai nagyragadozó kezdeményezés (LCIE)"-t és két hazai rendezvényen vett részt. Ezek során jó személyes és szakmai kapcsolatot épített ki program területével határos szlovák terület szakembereivel, melyet már egy miniszteriális szintű együttműködés is megerősített. Emellett folyamatos kapcsolatban állunk az osztrák WWF Austria munkatársaival, akik egy a barnamedvék védelmével és kutatásával foglalkozó LIFE projektet vezetnek.

részletek itt